Megérkeztek a tavasz első jelei. Korábban van világos, a
madarak is vidámabban csicseregnek, az emberek aktívabbak. Egyre több kocogó
embert látni. Persze a legfanatikusabbak a téli hideg ellenére sem álltak le,
mégis ez a bejegyzésem inkább az újrakezdőknek szól. Annál is inkább, mivel
közéjük tartozok. Pár napja több páciens keres fel térd fájdalomra panaszkodva.
Kivétel nélkül futás közben jelentkezett a problémájuk. Tekintve, hogy a
lágyrészekben, izmokban, inakban, kötőszövetben jelentkező fájdalmakra
specializálódtam, logikusan úgy döntöttem, hogy ezt a blogbejegyzést a futótérd nevű jelenségnek szentelem, vagy
jól csengő, tudományos nevén az ITB szindrómának.
Az utóbbi időben a szabadidő sportok örvendenek a legnagyobb
népszerűségnek. Közülük is a futás az, amelyik a legegyszerűbben kivitelezhető.
Semmi másra nincsen szükség, mint egy tényleg kényelmes futócipőre. Mivel az
amatőr sportolók száma dicséretes módon emelkedik, a masszőröknél is több az
izmok túlterheléséből fakadó panasz. Ez azt jelenti, hogy az izmokat, ízületeket,
inakat nem egy nagyobb sérülés éri, hanem több, apró mikro sérülés, húzódás
vagy rándulás.
Futás közben a leggyakoribb panaszok a térd környékén
jelentkeznek. Gondoljuk csak végig!
Abban az esetben, ha 1 kilométeres távot futunk, az kb.
1000 lépést jelent. Így könnyű kiszámolni, hogy 1000 méter alatt, nagyjából
500-szor terheljük egy-egy alsó végtagot, ugyanennyiszer hajlítjuk be és
nyújtjuk ki a térdünket.
A térdízületet mozgató és stabilizáló izmok
500-szor húzódnak össze és ernyednek el.
Személy szerint azt gondolom, hogy a legtöbb amatőr futó, még a kezdők is, ennek az 1000 méteres távnak a többszörösét teszik meg. Nem mindegy tehát, hogy a jelentkező térd fájdalmak hátterében milyen nagyságú terhelés áll.
A fájdalom jelentkezhet a térd elülső részén, ugyanis itt
tapad a térd feszítő mozgását végezni hivatott extensor apparátus.
Az apparátus
szóból következtethetünk arra, hogy a térd feszítő mozgását több izom végzi
egyszerre. Ezek közül bármelyik is terhelődik túl, az befolyásolja a többi izom
működését.
Az ilyen túlterheléses eseteknél jelentkező gyulladásos fájdalom
miatt gyakran félbe kell hagyni az edzésünket. Ilyenkor az edzés intenzitása
túl nagy volt, érdemesebb visszavenni a terhelésből. Rendkívül fontos tehát,
hogy fokozatosan növeljük a távot és a tempót.
Az extensor apparátus izmai:
 |
| m.rectus femoris |
 |
| m.sartorius |
 |
| m.vastus medialis |
 |
| m.vastus intermedius |
 |
| m.vastus lateralis |
Láthatjuk tehát, hogy ezek az izmok megközelítőleg egy helyen, a térdkalács alatt tapadnak. Így már mindenki számára érthető, hogy a futás miatt túlterhelt izomzat, ha megrövidül, feszesség okán a tapadásnál okoznak fájdalmat. Ennek oka, hogy a feszes combizomzat beleszorítja a térdkalácsot a térdízületbe, ezért gyorsabban kopik a porc, és kialakul a krónikus fájdalom.
Mi az az ITBS?
A másik leggyakoribb túlterheléses ártalom, ami futás közben
kialakulhat az a térd külső oldalán jelentkező fájdalom, orvosi nevén „tractus
iliotibialis szindróma”.
 |
| ITB |
Hazánkban sok futó az angol szakirodalomban használt
nevén -ITB szindrómának- ismeri. A „tractus” egy vaskos, kötőszövetes lemez,
mely a comb felől a térd külső oldalán halad lefelé a lábszárcsont külső oldala
felé. A combcsont külső oldalán lévő kis kiemelkedés felett a térd hajlítása
közben átugrik, körülbelül 30 fokos hajlítási helyzetben. Ez a fent leírt 1 km
futás közben oldalanként szintén mintegy 500-szor történik meg. Ez a sokszor
bekövetkező súrlódás az ismétlődő mechanikus ingerek miatt a szövetek
irritációjához, majd gyulladásához vezethet.
Bár a két eset egymástól távolabbi izmokat ír le, mégis
hasonló megoldásokat alkalmazunk. Mindegyik esetben érdemes az edzés
intenzitását csökkenteni, súlyosabb esetben a futást is hanyagolni egy időre.
Futás közben is fontos a helyes mozgás elsajátítása. Ebben is érdemes edző vagy
más szakember véleményét kikérni. Tekintve, hogy sokan a túlsúly miatt vágnak bele a sportolásba, könnyen előfordulhat, hogy a túl nagy súlytöbblet miatt
terheljük túl az izmainkat, ízületeinket.
A már meglévő panaszoknál jól alkalmazhatóak a különböző
manuális terápiák. Fascia Release, mélyszöveti masszázs, köpölyözés, SMR henger.
Kiegészítő terápiaként kynesio tape felhelyezését szoktam javasolni.
A feszes
izomzat trigger pontjainak felkutatása és kezelése is fontos, így
elengedhetetlen egy ténylegesen komplex masszázskezelés, mely az egész
alsó végtagot magába foglalja.
Takács-Tauber Sándor
Megjegyzések
Megjegyzés küldése